Mi a komposztkazán?

A komposztkazán, az elhalt növényi és állati maradványok biológiai átalakulása, avagy humusszá alakulása során keletkező hőt fűtésre hasznosító eszköz. Lényeges előnye, hogy a komposzthő felszabadulásakor füst nem keletkezik, a biotömegben tárolt szén, CO2 helyett humusszá alakul, így ez a folyamat maradéktalanul biztosítja a szerves anyagok talajmenti, természetes körfogását. A komposztkazán egy valóban fenntartható és környezetbarát útja a biomassza energetikai hasznosításának.

Mik az előnyei?

  • A megtermelt 50°C körüli komposzthő kiválóan alkalmas fólia- és üvegházak, valamint épületek padló- és falfűtésére, illetve használati melegvíz előállítására, amivel egy háztartás energiafogyasztása csökkenthető.
  • A komposzthoz bármilyen természetes, erdő- és mezőgazdálkozdásból, közútkezelőtől, városgondozástól, háztartásból származó zöldhulladék újra felhasználható.
  • A felhasznált biotömeg széntartalma nem ég el, így nincs CO2 kibocsátás, se korom, ami az üvegházhatást és a légszennyezést fokozná.
  • A zöldhulladék komposztálása során a növények számára értékes tápanyag keletkezik, ami helyettesítheti az kőolaj alapú műtrágyák használatát, ezáltal csökkentheti a talajszennyezést és az élővizek terhelését.
  • A zöldhulladék széntartalma a komposztálás és az azt követő mezőgazdasági felhasználás során egy természetes körforgásban marad, ami hosszú távon biztosítja a módszer fenntarthatóságát.
  • A komposzt növeli a föld humusztartalmát, amely pozitívan hat a talaj víztartó- és termőképességére, valamint a belőle táplálkozó növények immunrendszerére. Ezáltal fenntarható megoldást kínál a szárazság ellen, a tápanyagutánpótlásban és a növények kártevők elleni védelmében.

A múlt

Régi írásos feljegyzések arról mesélnek, hogy az erdőkbe ékelt termőföldek igen magas hozamait, amivel a templomos lovagok hadjáratait ellátták, az erdőkből kitermelt fa adta. Említés történik arról is, hogy a kitermelt fát égetés nélkül gazdasági épületek fűtésére is használták. Jean Pain a 20. század közepén a kitermelt bozótot, még nyers állapotban (tehát száradás előtt) apróra vágta (töreket készített) és egy vagy két hétre egy nyitott medencében áztatta. Az átitatott töreket nagyobb kupacba rakva érdekes megfigyeléseket tett:

  • Ha a kupac térfogata meghaladta a 4 köbmétert, a kupac belsejében, az erjedési folyamatoknak köszönhetően, a hőmérséklet néhány nap után 60-70°C-ra emelkedett és ezen az értéken maradt hónapokon keresztül.
  • Három-négy havi erjesztés után, a még nem érett komposzt trágyázásra már felhasználható, a természetes anyagok biológiai úton a növények számára értékes tápanyaggá bomlanak le.

A jelen

Bár a módszer egyszerű és házilag is megvalósítható, komposztkazánt mégis csak elvétve lehet találni. Magyarországon ismerünk pár olyan családot, akik komposztkazánnal fűtik a házukat, Németországban pedig még komposztkazán-építő vállalkozást is találni, ám komolyabb fejlesztésekről, mérésekről és a folyamatszabályozás lehetőségéről már nem esik szó. Napjainkban a “megújuló energiaforrásnak” minősített zöld hulladékot – helytelenül – elégetik és ezzel elpusztítják az amúgy vészesen fogyatkozó humusz tápanyagforrását. Felismerve a gond jelentősségét, úgy döntöttünk, hogy mélyebbre hatóan megismerjük a komposzthő fejlődésének és hasznosításának lehetőségeit, és erről hírt adunk.