Kakuk Ágnes és Attila féle módszer

Az alábbi tapasztalatokat Kakukné Varga Ágnes és Kakuk Attila, az első magyar komposztkazán építők, jegyezték le, Szőregen, 2013 október 14-én.

Forrás: http://www.komposztkazanmagyarorszag.hupont.hu/2/komposztkazan-epites

2014-es komposztkazánunk építése videón:

ELSŐ KOMPOSZTKAZÁNUNK ÉPÍTÉSE 2011-BEN:

Ezt a spirált készítettük hőcserélőnek, mostmár tudjuk, hogy erősebb tartószerkezetet kellett volna készíteni hozzá.

3x4 méter alapot készítettünk, erre helyeztük az első hőcserélő spirált.

Kb. 30 cm-es frissen vágott, beáztatott bozót apríték, erre mennek a spirálok.

Közben a fatörek kupac 60C fokra melegedett.

Folyamatosan locsoltuk is az aprítékot, melybe kevertünk kb. 25% friss trágyát, majd' kész lettünk, de ránkesteledett.

Másnap ez a látvány fogadott...közben leesett a hó, de el is olvadt kazánunkon, közben táplálta nedvességgel.

Itt már szépen ,,durúzsol"!

Itt már teljes szépségében, szalmatakarással, tavasszal.

A képek első kazánunk építése közben készültek, egész évben  - a következő megépítéséig - szépen működött, akkor még fűteni - mivel közben nem tápláltuk - ,,csak" 2-3 hónapig tudtunk vele.

Gondolatok 2 év tapasztalattal komposztkazánunkról, komposztkazán építésről, kísérletről

A komposztkazánról sokat lehet beszélni, de semmilyen elméleti eszmefuttatás nem helyettesítheti a terepen megszerzett tapasztalatokat. Amennyiben a komposztkazán valakit érdekel, építsen egy kísérleti halmot. Már egy kisméretű (egy-két köbméteres), kerti hulladékokból összerakott kupac is jól felmelegszik. Megmutatja, hogy a rendszer mennyire élő, működőképes, és hogy mit termel. Egy maghőmérővel a rendszer teljesítménye felbecsülhető.

Megfelelő hőmérséklet elérése és fenntartása után a kísérletet tovább lehet fejleszteni, pl. a kísérleti halom kiegészítésével vagy egy nagyobb halom felépítésével. Egy jó fűtés-, vagy vízvezeték szerelő segítségével meg lehet építeni a kazánba helyezendő hőkicserélő csőtekervényt (padlófűtésre használt műanyag cső), amit a fűtendő ház padlófűtésére kell rákapcsolni. A felesleges hőveszteségek elkerülése végett, a komposztkazánt és a házat összekötő csövet gondosan hőszigetelni kell. A kazán és a padlófűtés közötti csővezetékben a vizet egy áramoltató szivattyú tartja mozgásban.

Az igazi kihívás a kazán üzemi hőmérsékletének a fenntartása.

Mint egy kemence, vagy egy tömegkályha esetében, a komposztkazán «tüzét» is időnként éleszteni kell. A piszkavasat a halom levegőztetése helyettesíti, amit egy vasvillával végzünk. A hőtermelő baktérium tenyészetet úgy kell gondozni, mint egy dolgozó igáslovat. Abraknak az alomszék «termelése» szolgál, de mint a lovat, a baktérium tenyészetet is itatni kell. Ezért kell a halmot nedvesen tartani. Hogy a tenyészet «meg ne fázzon» a halomra egy jó vastag szalmatakarót teszünk. Az istállót a lovak melege fűti. A lovakat sem jó a szabadban tartani (bár lehetséges), mert testük hőmérsékletének a fenntartásához több abrakot esznek. A komposztkazán «istállója» lehet pl. egy fóliasátor, ami a hőveszteségeket lecsökkenti. A kazán langyos tetején, a fóliasátorban még palántákat is lehet nevelni. Mint a jó ló, a komposztkazán is egy «élőlény», amit gondozni, mondhatnánk,...szeretni kell.

Tehát az odafigyelés, gondoskodás, törődés a komposztfűtés szerves része.

A ház melletti, gondosan letakart halom, olyan mint egy nagy élőlény, aminek a meleg «hasa» fűti a házunkat. A piszkavas, az abrak, az itatás és a takarás ellenére is, a komposztkazán teljesítménye lassan csökken. A tél végén, a gyengébb teljesítményt egy kisebb fakályhával, vagy egy kemencével kiegészítjük. A padlózat még a tél végén sem hűl le: langyos marad, ami a házban egy kellemes hőérzetet biztosít.

Tavasszal a «kiégett» komposztkazánt lebontjuk, de ott nem talajégető hamut találunk, hanem a Földanya testének a takaróját. Tehát itt nem a szokásos komposztról van szó, hanem igazitermészetes talajtakaróról beszélhetünk. A komposztkazán anyagával a kert talaját takarjuk be néhány cm vastag réteggel, vagy hagyjuk vastagon kupacban, aminek tetjén képezzünk egy lapos felületet, mintha egy magaságyás lenne. Ekkor jönnek segítő társaink, a giliszták, amelyek az anyagot átdolgozzák. Kertünk talaja néhány év alatt olyan televényfölddé válik, mint az igen termékeny erdei talajok.

A természetben is, a lehullott gallyak, falevelek, elpusztult növények, az állatok ürüléke és tetemei takarják a földet, ahonnan minden tavasszal új élet születik. A fagyos időszakban sok állat a természetben, az erdei avar alatt telel. Az avar nem más, mint egy természetes komposztkazán, ami az állatokat melegen tartja. Az ember ma már nem barlangokban vagy földbe vájt lyukakban telel, hanem az avar anyagaiból készít magának «melegítőt».

Ez a fűtés az élővilág szerves része.

Amikor a komposztkazán anyagát kertünkben szétterítjük, az élet körét zárjuk be.

A giliszták ürülékéből televény (humusz) keletkezik, amiből azok a növények táplálkoznak, amelyeket mi megeszünk és az állataink is. A komposztkazánba bevitt állati-, emberi ürülékből új élet születik, a lehető legtermészetesebb úton. Pontosan ezért használunk vízöblítéses vécé helyett alomszéket 7. Ezért gyűjtjük egész évben a kerti anyagokat: paprika-, padlizsán- kukorica- szára, kitépett gyomnövények, fa-nyesedék, lehullott levelek, nyírt fű, használt kartondobozok (ami szitén élő fából készül), bepiszkolt papír, konyhai hulladék, stb.

A természet nem termel hulladékot.

Az ember- és állati ürülék nem egy «veszélyes hulladék», amitől  meg kell gyorsan szabadulni, hanem az élővilág szerves része, ami legalább olyan tiszteletet érdemel, mint eledelünk. Kertünkben, házunkban mi is arra törekszünk, hogy hulladékot ne termeljünk, vagy a lehető legkevesebbet.

Visszatérve a komposztkazán építéséhez: itt még mindent alkotni kell. Sok család tapasztalata fogja majd kialakítani azokat a változatokat, amelyek a legjobb hatásfokkal fognak dolgozni. Komposztkazánt tehát lehet fekvő maggal (hőkicserélővel), vagy álló hordó formájú maggal készíteni. Jelenlegi ismereteink szerint, egy átlagos családi ház alapfűtésének a biztosítására kell egy 8 – 12 m³-es kazán. Jól hőszigetelt házak talán kisebbel is beérik.

Mi úgy határoztunk, hogy komposztkazán építésére, elvből fát nem vágunk ki, csak bozót-, és a kertünkből kitermelt padlizsán-, papikaaprítékot használjuk.

Minden komposztkazánt építő családnak sok sikerélményt kívánunk, azzal a karácsonyi (téli) gondolattal, hogy a megépített komposztkazánnal Földanyánk iránti szeretetünket fejezzük ki. Aki viszont azt nekünk, sokszorosan és bőkezűen visszaadja.

Üdvözlettel: Kakukné Varga Ágnes, Kakuk Attila

Kelt Szőregen, 2013 október 14-én.